Kereskedelem
   2015.09.09.
Bejött az élelmiszerboltba egy szöszi.
- Kérek egy kék Szofit!
Levettem egy egy nekem szimpatikus darabot a sok közül, és a hölgy elé tettem. A dobozon nagy fekete keretben az állt, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz. A hölgy felháborodva utasította vissza:
- Nekem ez nem kell, mert ez tüdőrákot okoz!
Padlót fogtam. Hogy valaki ilyen jó helyzetfelismerő legyen! És így lehessen rá hatni! Elhatároztam, hogy olyat mondok ami alapjaiban rengeti meg a világnézetét, majd elboruló aggyal, de faarccal közöltem vele:
- Sajnos mind rákot okoz.
Erre ő szintén faarccal:
- Adjon egy másik dobozzal ugyanebből a márkából!
Először azt hittem viccel, de rájöttem hogy nem. Hát, én adtam neki.
- Erre meg az van írva, hogy a terhesség megszakadásához vezethet.
- Ó, az jó, nem vagyok terhes, és így nincs gond. Tüdőrákot mégse szeretnék kapni!
Azt hittem, felkötöm magam, de erőt vettem magamon, végül is a napom szép volt, mert újfent örömöt okoztam egy vásárlónak. De a történetnek itt nincs vége. A hölgy pár nap múlva visszatért, megint kért egy kék Szofit. Rutinos droidkezelőként mindjárt meg is néztem, mi van a dobozon. Az írás imígyen szólt: "A dohányzás csökkenti a spermiumok számát." Gondoltam, ez biztos jó lesz, és oda is adtam. Nézegette, nézegette, közben egy pár embert kiszolgáltam, majd közölte:
- Ez férfi cigi, ez nekem nem jó! Adjon nőit!
   Egyéb
   2015.09.07.
Ez az eset egy osztálykiránduláson történt. Elég jó élmény volt, meglátogattunk egy tudományos, interaktív kiállítást. Körülbelül ezzel telt el a nap nagy része. Az utolsó program pedig az volt, hogy elmentünk plázába körülnézni, meg ilyenek. Elöször elmentünk enni, mert a hosszú nap után mindenki éhes volt. Valaki a kínainál evett, valaki a hamburgeresnél, stb. Én az utóbbinál, szóval jó nagy adag hamburger menüt kértem, nagy kólával. Hát a hamburgert befaltam már csak marad a kóla maradt. Úgy döntöttünk a haverokkal, hogy körbenézünk az elektronikai részlegen, de nekem még maradt a kóla, amivel nem nagyon engedtek volna be. Szóval olyan rekord gyorsan megittam (a kóla szinte teli volt), mint az alkesz a feleseket. Persze ilyenkor gondolod miért nem ittam meg lassan, őszintén én sem tudom miért ittam meg gyorsan, de akkor már mindegy volt. Elhülyéskedtük a maradandó időt, aztán kellett menni a buszhoz ami hazaviszi az osztályt. Minden oké volt, de útközben k*rvára elkezdett fájni a hasam. Gondolom a hirtelen sok kóla miatt. Nem lehetett volna még a plázában rám jönnie a hasfájásnak? Inkább a buszon. Az út hazafelé több mint egy óra volt. Azalatt már a sz@rás is kerülgetett. Finganom is kellett volna, de nem akartam, mert az osztály előtt rohadtul kellemetlen lett volna. Főleg az egy kisbusz volt. Jajj, de jó volt az, hogy mindenki hülyéskedett én meg kellemetlenül, fura tekintettel ültem ott csöndben. Na, de szenvedésnek meglett az ára, megérkeztünk az iskolához. Azon nyomban leszálltam a buszról, gyorsan elköszöntem és úgy haza sprinteltem. Közben az alsógatyámból akkora durrogások jöttek. Szerencsére alig voltak az utcákon. Mivel közel lakok az iskolához, hamar haza értem. És akkor elfoglaltam a trónomat és megtörtént a csoda. Szerencsére kibírtam hazáig. :)
   2015.09.07.
Átlagos nap volt a cukrászdában,barátnőmmel "szorgosan" dolgoztunk. Egész nap habos süteményeket gyártottunk, gondoltam enni kellene belőle...ha már úgy ott van...
Habzsákkal a kezemben:
Én: -Figyelj már, eszünk habot?
Bnőm: -Aha, miért ne. :)
Én: -jólvan akkor tátsd ki ki a szádat, nyomok bele habot :D
Erre a barátnőm ki nyitotta a száját én meg tele nyomtam habbal de ugy,hogy bugyogott a szájából, de még az orrán is jött....ezután jött a szakadás. Úgy elkezdtünk röhögni, hogy kifeküdt barátnőm, én meg leültem. Amint le ültem, elkezdtem ordibálni "jaj ne...ne be fogok pisilni!!" Ezt mind ugy, hogy röhögtem.. .Sajnos nem sikerült vissza tartanom, és BEPISILTEM... Szerencsére a nagy nevetés közepette vízbe ültem, és nem volt feltűnő. A műszak végéig ugy voltam, megfogadtam, hogy legközelebb nem eszek habot :D
   2015.09.07.
Jó sok évvel ezelőtt a Tele2-nél dolgoztam, talán még páran emlékeznek rá. Az alábbi, telefonon történt párbeszédeket akkoriban gyűjtögettem össze, és féltve őrzöm a mai napig, most pedig megosztom veletek is! (Ü: ügyfél, O: operátor)

Ü: Mi a Tékóhó vagyunk szerzõdve.
O: Mármint a T-Comhoz?
Ü: Azt mondom, a Tékóhó.


O: Jó reggelt Kívánok, Tele2 Magyarország, blablabla.
Ü: Pálinkás jó reggelt Önnek. Remélem megvolt.
O: Meg.
Ü: Nekem is.


O: -Milyen díjcsomagja van?
Ü: -Háztáji.


Ü: Kisasszony, én 74 ezret fizetek telefonszámlára, de ne tessék zavarba
jönni amiatt, hogy az ön nettó fizetése összesen nincs ennyi…


Ü: A 29-es körzetben lakom és van nekem egy fatengelyes internetem...
(nyílt Internet)


O: Jónapot xy vagyok, xyz-t keresem.
Ü: Nincs itthon, én a szomszéd vagyok, és csak átjöttem megkefélni a
lovat. (!!!!!!)


O: Milyen rokoni kapcsolatban áll Ön az előfizetővel?
Ü: Sajnos a férjem!


Ü: Mennyibe kerülnek a hívások a Tele2-vel?
O: Melyik irányba?
Ü: Dél-Kelet?


O: Most egy rövid ideig zenét fog hallani...
Ü: Énekelni is kell majd?
O: Nem, nem szükséges, csak ha tetszik a zene.
Ü: Jó. Akkor Charlit tegyen be! Azt szeretem.


Ü: Hallottam, hogy Felező díjcsomaghoz adnak szociális kedvezményt, írtam is
a T-comnak, orvosi igazolást is csatolva, hogy gyerekkorom óta hiányzik az
egyik karom, ill. különböző betegségeim is vannak.
O: És megkapta a kedvezményt?
Ü: Dehogy, a T-com visszaírt, hogy csak akkor kapom meg a kedvezményt, ha a
másik karom is le lesz vágva!


Ü: Tele2? Ismerem, nem kő mer a szomszéd aszónta, hogy ha megrendeljük több
lesz a vízdíj!


O: T2 ügyfélszolgálat, miben segíthetek?
Ü: Jó estét kívánok. Egy hölgy ma azt mondta, hogy ma adták fel a
tájékoztató csomagot és azt szeretném megkérdezni, hogy délelőtt vagy
délután?


Kimenő hívás:
O: Ön Bíró Imre?
Ü: Igen, de hívjon vissza később.
O: Rendben, és mikor lenne önnek megfelelő?
Ü: Hát olyan 15 perc múlva, mert wc-re megyek, és úgy érzem nagydolog
lesz...


Ügyfél betelefonál, hogy rosszul írtuk a nevét. Elnézést kérek tőle stb.
és kijavítom.
Ü: Semmi gond. Tudja most csináltatom a fogam, aztán lehet, hogy
nem lehetett érteni, amit mondok.


Ü: Hát, amikor megláttam a számlát, kérdőjellé merevedtem!


O: Honnan értesült a T2 szolgáltatásról?
Ü: Únnan az ETÉKÚBÓL.
O: Elnézést, honnan?
Ü: ETÉKÚ tv-bő...
O: Rtl Klub-ból??
Ü: Ja, hát azt mondtam!
O: Na persze, csak paraszt nyelven. (mute)


Ü: A Vodafone mennyibe kerül?
O: 69 nappal, 42 este.
Ü: És a Nokia?


Női hang férfit regisztrál.
O: Milyen kapcsolatban áll az előfizetővel?
Ü: Milyen előfizetővel? Ki az?? ... hosszú csend... Ja, a férjem....


O: Nem értem, amit mond!
Ü: Igen, mert nincs bent a fogam!


O: Gondolom hallott már a T2-ről?
Ü: Nem, mert 18 éve elromlott a tv-m és azóta nem javítottuk meg.
Viszhall!


O: Mikor tudjuk elérni a Szabó Lajosnét ?
Ü: Hát péntek reggel, olyan este 6 óra felé.


O: Van még esetleg kérdése?
Ü: Igen, csak ne lennék már 78 éves, és maga ne lenne olyan messze!


O: Mással kötött esetleg szerződést?
Ü: Igen, ha jól emlékszem az invitellel, de nem emlékszem pontosan,
mert nagyon be voltam tintázva.


Ü: Megkaptam az első villanyszámlámat a Matávtól, amióta T2-es vagyok.


Nénike remegő hangon:
Kérem tisztelettel, arra kérném Önöket, hogy szabadítsák meg
Magyarországot ettõl a Gyurcsány féle maffia bandától! Köszönöm
szépen, viszonthallásra!
(nem tudtam mit hozzáfűzni...)


Ü: Nehezen tudok szóban közlekedni, mert rossz a látásom.


Ü: Csak jelezni szeretném, hogy holnaptól felfüggesztem a
románcomat a Matávval!


O: Küldhetünk tájékoztató anyagokat?
Ü: Hát, mink itt a cigánysoron lakunk és mindent ellopnak, még a
kerítést is elvitték.


Ü: Megkötöttem Önöknél ezt a TELEKEKSZET, és most le akarom
mondani.



Ü: Tele van magukkal a kopoltyúm!



O: Így nagyon rosszul hallom
Ü: Igen mert a macskám elrágta a telefont.



Ü: Amikor megkaptam önöktől a számlát, forrt bennem a szar!


Ü: Leteszem, mert elszabadult a ló!!!


Ü: Várjon egy kicsit, olyan hangosak a tyúkok...


Öreg nénike regisztrálni szeretne:
- Jó napot kívánok, szeretnék belépni ebbe a Tele2-es mozgalomba!


O: Nyilvántartásunk szerint nem érkezett meg a 2005.03. hónapban
kiküldött számlának a befizetése.
Ü: Pedig alig ittam akkoriban, hogy be tudjam fizetni a csekkeket!


Ü: Most nem hallom jól, mert itt vagyok kint, etetem a malacokat és
tiszta táp vagyok.


O: Azért hívom, mert kb. három hete nem használták a Tele2-t, mi
ennek az oka?
Ü: Dehogynem használjuk, most is van rajta zőccség meg gyümőcs.
O: Hol, uram?
Ü: Hát a telken, a telek miatt hívott, nem?
O: ?!? (jaj!!!)

   Egyéb
   2015.09.07.
Egyszer egy szomorú napon... Na jó, nem is volt szomorú, csak besz@rtam. Az egész úgy indult hogy haverom rám írt hogy menjek át mert megszerezte psre a legújabb Fifát, aztán elkenjük neki. Oké, én annyira megörültem hogy gyorsan összekaptam magam, és az első busszal mentem is. Ittam aznap egy kávét, egy pohár teát, egy energia italt, meg egy pohár tejet. Ne kérdezd miért, én sem tudom. A buszon kopogtatott belülről kulabá, annyira, mint mikor hallod hogy korog a gyomrod. Na nekem olyan hangot adott ki a belem, csikart, minden bajom volt egyből. Küzdöttem hogy kibírjam még azt az 5 megállót de nem sikerült, mikor felszálltam beültem leghátra és egyszer olyat dobott rajtam a busz amikor belement valami kátyúba, hogy egyből bef*stam (Régi Ikarusz busz). Lányos zavaromban egyből felálltam és jeleztem mert tudtam hogy mindjárt lesz egy megálló. Leszálltam igazából a fasz tudja hol, mert arra nem nagyon jártam még gyalog és kerestem egy jó bokros helyet hogy levegyem a boxeremet de mire oda értem kifolyt belőle, és tiszta szar volt az alsónadrágom, a nadrágom, a zoknim és még a cipőm is. Tiszta büdösen, szarosan, ismeretlen helyen sétálgattam, de találtam egy megfelelő helyet. Levetkőztem alulról teljesen, leültem a fűbe és csúszkáltam rajta seggel hogy levigye rólam a barnamacit. Erre baszki arra jött egy kutyát sétáltató nő. Oda jött a kutyája szaglászni, próbáltam elzavarni de nem akart elmenni, oda jött a nő is és még szája is tátva maradt. Gondold el ezt a jelenetet. Szaros ruhák körülöttem, én meg egy szál f@szban csúszkálok a fűben, közben zavarom el a kutyáját. Életem legkínosabb helyzete és legszarabb napja. Jobb megoldást nem tudtam, írtam a haveromnak telefonon hogy közbe jött valami, majd máskor. Felvettem a nadrágot meg a cipőt, a zoknit meg a boxert ott hagytam, és elindultam haza gyalog.
   Mindennapi
   2015.09.06.
Kb. 25-26 éves lehettem, mikor ez a dolog történt. Egy baromfifeldolgozóban dolgoztam. De mindennel foglalkoztam. Malacokkal kereskedtem stb. Ehhez a munkaeszköz egy Trabant volt, kb majdnem szétesett szegény. Ennek a történetnek egyik résszereplője ő lesz. Nos, egy szép napon épp már hazafelé indultam, mikor a főnökasszony megjelent, hogy „József, ma Ön fog hazavinni.” A kollégák igen furán néztek, meg én magam is. Tudta mindenki, hogy a Trabant nem kompatibilis ilyesmire. Meg is jegyeztem, hogy ez nem túl bölcs ötlet. A főnökasszony csak erőlködött, itt már gyűltek az emberek, mindenki röhögött, tudta, hogy ebből valaki vicces fog kisülni. Hát, végül mondtam, hogy rendben akkor szálljon be. Úgy kezdődött, hogy én beültem, és a gumipókot kicsomóztam, ami a jobb ajtót húzta be, mert a zárat kilopták belőle pár évvel azelőtt. Itt már furán nézett a főnök. Sajnos az ülések sem voltak makulátlanok, így amikor beült, annak a táblája hanyatt borult teljesen, a főnökasszony meg belekapaszkodott a műszerfalba, ami szintén leszakadt, így vitte magával. Eközben ordított, hogy „József mibe kapaszkodjaaaak???”, én ezt nem hallottam, csak a látványra tudtam annyit reagálni, hogy „A f@szomba”.
Nos, el lehet képzelni, hogy milyen arcot vágott, mikor megkapta ezt a „kielégítő” választ, ami ugyan nem volt szándékos, de magyarázhattam én akármit...
Eközben a kocsin kívüli munkatársaim már feküdtek a röhögéstől… És mint mondtam, a kocsiba minden volt szállítva, sajnos amikor a boss hanyatt borult az üléssel, telibefejelt egy adag malackakit, ami rendesen beleragadt a hajába.
Ezután már többé nem akart hazajönni velem, de nem is állt szóba…
   Egyéb
   2015.09.05.
Haverommal egyik nap sétáltunk egy ismeretlen helyen, pár ház volt csak arra, és egyszer csak elkezdett eléggé sietni. Egyből megkérdeztem hogy miért sietsz ennyire, mi baj van? Erre a kérdésemre egyből megállt és annyit mondott, hogy annyira hirtelen rájött a szapora, hogy 1-2 percnél többet nem várhat, szóval várjam már meg. Annyira "csupasz" volt az a terület hogy sehová nem tudott hirtelen elbújni, hogy le lássák, és abban a pillanatban nem tudott mást kitalálni csak hogy felmászik az egyik ház tetejére, és ott elvégezte a dolgát. Külön megjegyzem hogy én ember még ilyen gyorsan és olyan ügyesen nem láttam háztetőre felmászni. Jó, hogy nem szakadt le az eresz, de akkor is ez durva volt. Na de elvégezte, elkezdett le jönni és akkor kijött a ház tulajdonosa és elkezdett ordítani, haverom meg annyit mondott hogy idáig nem szartam be, de ha ez most elkap akkor tuti be fogok, és ne röhögj mert te is... és el sprinteltünk onnan amilyen gyorsan csak tudunk és szerencsénkre nem futott utánunk a tulaj.
   Egyéb
   2015.09.04.
Még tavaly irodalmon történt, hogy a tanár éppen próbálta ellenőrizni a házit, amikor az egyik "pedáns" gyerek, hívjuk most Bélának, elkezdett veszettül csapkodni a tankönyvével és a következő párbeszéd zajlott le közöttük:
Tanár: Maga megy mit csinál Béla???
Béla: Tanár úr, itt repkednek a bogarak!!!
Tanár(pókerarccal): Az a baj hogy azok nem bogarak hanem hangyák, és nem kívül vannak hanem belül.
   2015.09.04.
Egy mobil-márkaüzletben dolgozok. Sok különböző mentalitású, kinézetű, értelmi szinttel rendelkező emberrel találkozunk. Már rég rájöttünk, hogy sosem lehet tudni, milyen ember lép be az ajtón, és lassan már semmin nem tudunk meglepődni.
Üzletünkben sorszámos az ügyfélkiszolgálás, és mindig áll az ajtóban egy munkatárs, aki megkérdezi, milyen ügyben segíthetünk, és segít neki a megfelelő sorszámot húzni, a hatékonyabb ügyintézést elősegítve.
Én éppen délutános műszakba érkeztem, vállamon a táskám, beszélgetek kollégával a sorszámhúzó mellett, hogy telik eddig a nap, mennyire volt kezelhető az ügyletek hossza, mennyisége, stb...
Ebben a pillanatban egy idős néni se szó, se beszéd, beszaladt az üzletbe, és nem zavartatva magát lepattant az egyik ügyintézőnk elé, és már állt is neki élete történetét mesélni. Ügyintézőnk közölte vele, hogy sorszámmal szólítjuk be, legyen szíves húzni egy jegyet. A nénike felállt, visszasétált az ajtóhoz, és elkezdte szugerálni a sorszámhúzó gépet, kb. olyan tekintettel, ahogy Győzike nézi a logikai játékot.
Kollégám odalépett mellé, és a következő egyfelvonásos színdarab játszódott le:
-Jó napot kívánok, miben fogunk tudni segíteni?
-Há' sorszámot húzni....
Én ebben a pillanatban fogaimat összeszorítva közöltem, hogy megyek hátra átöltözni, és sürgetve a lépteim, fulldokolva a visszatartott röhögéstől az öltözőbe indultam.
Belépek, már majdnem csukódik mögöttem az ajtó, erre kollégám még az utolsó pillanatban kitépi, és fut utánam. Amint becsukódott az ajtó, egyszerre törtünk ki a röhögésben...éppen ebédelő munkatársunk pedig csak nézett értetlenül, hogy mi bajunk van, és miért nem tudjuk már két perce kibökni, hogy odakint mi történt...
   Mindennapi
   2015.09.04.
Május elején járunk, épp tornaóra volt. Teljesen szokásosan telt, a szokásos gyakorlatok. Mi fiúk végeztünk a feladatok ránk eső részével és mentünk átöltözni. Hát mikor belépünk, halljuk hogy valami csurog. Gondolkozunk hogy mi a fene csuroghat egy iskola öltözőjében. Balra pillantunk és hát mit látunk? Egy kb 65 éves fickó mossa magát teljesen meztelenül. Ránk néz, félénk fordul, mi meg már alig bírjuk ki röhögés nélkül. Akkor megszólal :"Csukjátok be már azt az ajtó, még a lányok bejönnek ". Ilyen gyorsan még soha nem öltöztünk át, de hát ki volt kíváncsi egy fonnyadt uborkára?

Kövess minket Facebookon!

Keresés

Hirdetés